Ribizli átültetése – ha így csinálod, biztosan túléli
Korábban már írtam posztot arról, hogy van egy kisebb ribizli-fajtagyűjteményem is, mert a fügefajták gyűjtése mellett a ribizlik is nagyon érdekelnek. Viszont mielőtt komolyabban belekezdtem a ribizlibokrok gyűjtésébe, vettem két magastörzsre oltott Jonkheer van tets piros ribizlit, amelyek ültetési helyét nem gondoltam át rendesen. 😊Az egyik bokrot már tavaly kiszedtem, és elajándékoztam, de a másikat még megtartottam. Úgy döntöttem, meg is tartom még egy darabig, de ahol eddig volt, oda málnasort terveztem, így ki kellett szednem. Ez a magastörzsű ribizlim immár négy éves volt, így volt ideje emberesen begyökeresednie. Gondoltam, pár fotóval illusztrálva kerekítek egy cikket a ribizli félék (beleértve az egreseket is) szakszerű és biztonságos átültetéséről.
Nem nevezném feltétlenül bonyolult feladatnak egyébként, de azért van pár szabály, amire érdemes odafigyelni. Először is a megfelelő időpont kiválasztása az átültetéshez. Mint ahogy az minden növényre, úgy a ribizlire is igaz, hogy akkor lehet átültetni, ha még, vagy már téli mélynyugalmi állapotban van, és fagymentes az idő. Én egy kellemes márciusi napot választottam ki ennek a hadműveletnek a végrehajtására. 😊
Az ültetési hely kiválasztása, és az ültetőgödör kiásása
Azzal kezdjük a munkát, hogy kiválasztjuk a ribizlink új helyét. A ribizli igényei fajtától függőek; a pirosak (ide tartoznak a fehér és rózsaszín ribizlik is) nem bírják nagyon a sok tűző napot, és több vizet igényelnek, míg a fekete ribizlik jobban boldogulnak a napos helyeken, de ők is jobb szeretik a nem folyamatos tűző napot (ehhez képest kb. az összes ribizlim – színtől függetlenül – tűző napon van, és nem panaszkodnak, de hát ezt írja a nagykönyv). 😁
Ha megvan a megfelelő hely, akkor ássunk ki egy nagyjából 60x60x50 centis ültetőgödröt, ahol az 50 centi a mélységet jelöli. Ha bokrot ültetünk át, érdemes mélyebbre ültetni, mint amilyen mélyen volt, mert ez segíti a megújulást. Ha magastörzsűt ültetünk át, akkor ennek nincs jelentősége, mert a magas törzs egy vad alany (jellemzően aranyribiszke), amelyből nem tartunk meg új hajtásokat. Ha megvan a gödör, öntsünk bele egy vödör vizet, amit szép lassan felszív majd, míg a ribizlit kiássuk a régi helyéről.
A ribizli/egres kiásása a régi helyéről
Ez a feladat legkényesebb része, mert fontos, hogy a lehető legtöbbet megőrizzünk a gyökérzetéből. Ezt úgy a legkönyebb megtenni, ha a tövétől 30 cetire körbe szúrkáljuk egy ásónyom mélyen. Az ásót ekkor ne merőlegesen tartsuk, hanem kicsit megdöntve. Ha a talaj szerkezete olyan, hogy földlabdával ki tudjuk fordítani, akkor a legjobb óvatosan azzal együtt kiemelni. Nekem ez nem sikerült, mert annyira nehéz volt a föld a sok előző napokban hullott csapadéktól, hogy nem bírta volna el a földlabda súlyát és leszakadtak volna a gyökerek. Ezért én óvatosan szedtem fel, a földet lassú, és biztonságos mozdulatokkal kimozgatava a gyökerek közül.
Így kaptam végül egy szabadgyökerű ribizlit. Az a jó, ha marad meg erős fő gyökérzet, és rajta sok-sok hajszálgyökér. Minél több hajszálgyökeret sikerül megmentenünk, annál nagyobb lesz az esélye a túlélésre átültetést követően. Itt jegyezném meg, hogy még az ilyen hűvös márciusi napokon is rendkívül rövid idő alatt képesek az ilyen hajszálgyökerek kiszáradni, ezért kellett előbb kiásni az új gödröt, és csak utána kiásni a ribizlit. Ha az új, és a régi hely között nagyobb távolság van, vagy nem tudjuk azonnal elültetni, akkor tegyük egy vödör vízbe az ültetésig.
Ribizli/egres elültetése az új helyére
Ha földlabdával sikerült kiemelni, akkor a dolog egyszerű. Földlabdával együtt tegyük a gödörbe, szórjunk rá lazán földet, iszapoljuk be, majd gereblyézzük rá a többi földet, amit csak óvatosan tömörítsünk. Ha szabadgyökerűként sikerült kiemelni, akkor állítsuk be az ültetőgödörbe, igazgassuk el a gyökereket, hogy mindegyik vagy lefelé álljon, vagy vízszintesen. Apránként szórjuk rá a földet, és közben óvatosan mozgassuk a tövet, hogy berázódjon a föld a gyökerek közé. Öntözzük be, majd jöhet megint föld, megint víz, megint föld...
...és így tovább, míg teljesen be nem ültetjük. Amint ezzel megvagyunk, óvatosan tömörítsük a földet mellette. Ha igényli, kapjon egy karót, amihez kikötjük. Képezzünk ki a tő körül egy kis tányért, amiben megáll az öntözővíz. Ezzel meg is történt az ültetés. 😊
Metsszük meg, ha szükséges
Az átültetés mindenképpen egy stressz a nyövénynek, amiből idő kell neki, míg magához tér. Ez idő alatt szüksége van minden tápanyagra és támogatásra, ezért érdemes kicsit megmetszeni, hogy kisebb koronát kelljen táplálnia. Bokor esetén hagyjunk meg három tavalyi hajtást, a többit vágjuk vissza 1-2 rügyre. Ezzel biztosítjuk a fontoszintézishez szükséges zöld felületet, de nem lesz annyi zöldje, hogy több vizet párologtasson el, mint amennyit a sérült gyökérzet képes felszívni a talajból.
Magastörzsű ribizli esetén a legöregebb ágakat vágjuk vissza 1-2 rügyre, a tavalyiakból pedig három-négy különböző irányban hagyjunk meg 1-1 hajtást. Ez ugyanazt a célt szolgálja, mint a bokor esetében, csak itt ügyelnünk kell a korona kialakítására is, hiszen ez tulajdonképpen egy kicsike fa.
Nem is volt bonyolult, igaz?
Ha mindent jól csináltunk, akkor még lehet ebben a szezonban fog teremni, de akkor se orroljunk meg rá, ha nem teszi. Jövőre biztosan fog már teremni, ha az átültetés szezonjában még istápolgatjuk kicsit. A teljes szezon alatt figyeljünk oda a megfelelő vízellátásra. Csapadékhiányos időszakokban öntözzük bátran, meg fogja hálálni. 😎
Megjegyzések
Megjegyzés küldése