Fekete bodza – a misztikus gyógynövény
A fekete bodza (Sambucus nigra) a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, cserje, de olykor két-három méter magas fává is fejlődik. A törzsét és az ágait szürke vagy barna kéreg borítja, ágak pedig zöldek. Összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fűrészes.
A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, két-három magvas, fekete bogyók. Mérsékelt éghajlati övön mindenfelé elterjedt, ismert, évezredek óta felhasznált növény.
Honnan származik a fekete bodza?
A Sambacus a görög Sambyke (hangszer) szóból ered, amely hangszer a bodza ágaiból készítettek. Mások szerint dák eredetű, amely a Seba (bodza) névből származik. A Nigra szótő, pedig a latin nigra-szóból, származik utalva a bodza érett fekete gyümölcsére.
Hol találjuk meg a fekete bodzát?
Falvakban, házak és kerítések mellett, hegyeken és dombokon, erdei tisztásokon, vagy erdő széleken növekszik. De megtalálható a síkságokon és a hegyek lábainál is. Júliusban és augusztusban virágzik.
Hogyan kell betakarítani a fekete bodzát?
Gyógyászati célokra a korai virágokat takarítják be, amikor a virágok 75% van már kivirágozva. A betakarítás csak szép időben kell, hogy történjen, mikor már felszáradt a harmat, óvatosan ollóval az elágazások kezdeténél kell a virágernyőket lecsípni. A virágernyőket erős napon kell szárítani – így megtartja a virág a szép fehér-krém színét –, a virágaival felfele fordítva, vékony rétegben, letakarva. Az így előállított termék aromás, jó illatú, és finom lesz.
Mire használjuk a fekete bodzát és milyen gyógyhatásai vannak?
A hagyományos parasztgazdaságokban a bodzabokor (bodzafa) minden részét hasznosították valamire, ezért nemcsak megtűrték a házak körül, hanem egy-egy sarokba ültették is. Díszként is szolgált, de a legfontosabb természetesen a virágjának, termésének, kérgének, levelének a gyógyhatása volt.
A növény egyik gyógyhatású része – a drog – a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, nagyon kevés ciánglikozidot tartalmaz. A bodza friss terméseiben szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is van. A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek alkotója lehet, a virágzatból üdítőital készíthető. A bodza virága ezen kívül még hashajtó, vértisztító és köhögéscsillapító. Gyenge alkoholos kivonatban még idegcsillapítóként is használják. Külsőleg használva pedig fertőtlenítő hatású. A termése gyümölcssavakat, vitaminokat, cseranyagot, antocián-festékeket tartalmaz. A bogyókból lé, szörp, kiváló lekvár készíthető, izzasztásra, vizelethajtásra, székrekedés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is.
Bodzás receptajánló az Ezt fald fel! gasztroblogból
A bodzacserje levele cseranyagot, gyantát, szambucin-alkaloidát, szambunigrin kéksavat, A-provitamint tartalmaz. Teáját reumás bántalmak ellen, továbbá vizelethajtónak, izzasztónak, lázcsillapítónak használják, koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják. Ezen felül megfázásnál, torokgyulladásnál, köhögés ellen, és általában légzőszervi megbetegedésekkor, javallott. Vízhajtó hatása miatt ajánlatos még a vese és húgyhólyag betegségekben szenvedőknek fogyasztani. A bodza virága növeli a tejelválasztást a szoptatós mamáknál. Vízhajtó hatása miatt az elhízásban szenvedőknél is eredményes a fogyasztása. Ugyanebből az okból kifolyólag az ideges eredetű székrekedésre is ajánlott. Fürdők vagy borogatások formájában hatásos a furunkulusoknál, a tályognál, az égési sérüléseknél, hólyagoknál, mivel kitakarítja a gennyet, enyhítve fájdalmat, lelohasztja a duzzanatokat, dudorokat is. Forró fürdőjét a reumás betegek használják eredménnyel.
Milyen növénnyel ne keverjük össze a fekete bodzát?
A fekete bodza rokona, a gyalogbodza (Sambucus ebulus) nem fogyasztható, fajtársával való összetévesztése általában enyhe lefolyású, hányással-hasmenéssel járó növényi mérgezést okozhat, amely elsősegélyt vagy orvosi segítséget nem igényel. Ugyanis nemcsak levelei, de éretlen gyümölcsei is cián-glükozidokat (sambunigrin, prunasin) tartalmaznak.
Megismerhető arról, hogy a gyalogbodza csak kivételesen nőhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig a szár végén lévő bogernyőt alkotnak, szintén fekete bogyótermései - eltérően a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak. A földi bodza vagy gyalogbodza (Sambucus ebulus) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának bodza (Sambucus) nemzetségébe tartozó növényfaj. Rokonaitól, a fekete- és a fürtös bodzától eltérően nem cserje, hanem magaskórójú lágyszárú növény. Erdőszéleken, útszéleken található meg, őshonos Európában (Észak-Európa kivételével), Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában.
Gyalogbodza megjeleneése: Lágy szárú, kellemetlen szagú évelő növény. Levelei összetettek, 5-13 fűrészes szélű levélkéből állnak. Virágzata és termése nagyon hasonlít a fekete bodzáéra: virágai lapos bogernyőkbe tömörülnek, a portokok sötétpirosak. A virágok kétivarúak, önmeddők, rovarbeporzásúak. Csonthéjas, fekete hárommagvú bengetermései vannak.
Gyalogbodza hatóanyagai: A gyökérben és a termésben keserű észter-iridoid-glikozidok találhatók, köztük az ebulozid és az izoszferozid. Keserű anyagai miatt enyhén mérgező, nyers vagy éretlen terméseinek fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat, haláleset is előfordult már.
Gyalogbodza hatásai: Korábban hashajtó, izzasztó és vizelethajtó tulajdonságát használták fel. Túladagolása heves hányást, hasmenést okozhat. A homeopátia is felhasználja.
Hogyan fogyasszuk a fekete bodzát?
A legismertebb felhasználási módja a bodzalimonádé és a bodzaszörp. Az előbbi elkészítése igen egyszerű: nagy kancsó limonádét készítünk, és abba néhány jól megmosott virágot áztatunk. Néhány óra múlva kellemes, muskotályos ízzel gazdagodik limonádénk, és kész van a pompás, tisztító és gyógyhatású frissítőital. A bodzaszörp receptje is ezen alapul, csak, mivel hígítva fogyasztják majd, jóval több cukorral, citrommal, – és ha télire szánják - tartósítva készül. A virágból nemcsak ital, hanem palacsintatésztába mártva és forró zsiradékban kisütve különleges édesség is készülhet. Ha a virágokat nem szedték le, kék, fényes kis bogyókká érik nyár végére. Nyersen hashajtó hatása miatt nem ajánlatos sokat fogyasztani belőle, (nagy mennyiségben ciánglikozid tartalma miatt toxikus hatású is lehet). Más gyümölcsökkel, például szilva vagy körtedarabokkal együtt elkészítve kellemes ízű, gyógyhatású kompótot, lekvárt főzhetünk, szörpöt készíthetünk vele, egyes vidékeken bort és pálinkát is főznek belőle. Szárítva teának is használják.
Tippek-tanácsok a fekete bodzához
Virágja ízesítésre szolgált, gyengébb borokat lehetett muskotályos aromájával feljavítani, termését pedig színezőanyagként is használták nemcsak fonal festésére, hanem a vörösboroknak szép mélyvörös színt is kölcsönözve vele.
Érdekességek a fekete bodzáról
Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) már megemlíti a fekete bodzát, főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani".
A népi hagyományok kezeléseiből
A bodza virágot köhögésre és légúti megbetegedésre használták. Az asztmások víz helyet is ihatják. Gyomor fájdalom, máj és epebetegség alkalmával is hatásosan szedték. Virág párnácskákat is készítetTek belőle, amelyet ugyancsak gyógyításra használtak. A nyers levelek, a sebekre vagy a fájdalmas duzzanatokra kerültek. A főzetükkel a duzzanatokat öblítették, a fekete bodza szemeket pálinkába tették, és hidegleléskor lázcsillapításra itták, a bogyókból készült teát, pedig a vetélés ellen fogyasztották.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése