Magaságyás bútorlapból – ez az, amit sose csinálj!
A magaságyások népszerűsége töretlen, mert előnyei hatalmasak a hagyományos kiskerti ágyásokkal szemben. Az előre elkészített és kereskedelmi forgalomban kapható magaságyások árai azonban elég borsosak tudnak lenni, ezért a vállalkozó kedvű kertészek lelkesen állnak neki saját maguk elkészíteni magas ágyásaik elkészítésének azokból az anyagokból, amelyeket a ház körül találnak. Ez még önmagában nem is lenne baj, sőt, kimondottan dícsérendő mind a kreativitás, mind pedig az újrahasznosítás. Ugyanakkor nem minden nemes szándék vezet a megfelelő eredményre, ugyanis van egy anyag, amelyből nem nagyon ajánlott magaságyást, vagy bármit is építeni, ami kapcsolatba kerülhet a talajjal, vagy a növényekkel, amelyeket jóeséllyel majd elfogyasztunk.
Ez az anyag pedig nem más, mint a műgyantával kezelt farostlemez, forgácslap, furnér- vagy rétegelt lemez. Ezen anyagok igen tartósak tudnak lenni (amíg nem érintkeznek tartósan vízzel, de erről majd lentebb), ami látszólag alkalmasnak teheti őket a magaságyás anyagának. De csak látszólag! Ezen anyagok gyártásához ugyanis a környezetünkre és így az egészségünkre is káros anyagokat használnak fel.
„Az elmúlt évtizedekben a hagyományos fa építőelemek helyett olcsóbb, egyszerűbben gyártható és felhasználható faipari termékek terjedtek el. Szinte mindenhol megtalálhatóak a sima, illetve az úgynevezett MDF és HDF farostlemezek, OSB és egyéb forgácslapok, a furnér- és rétegelt lemezek. Az ezekhez a faipari termékekhez ragasztóként adott műgyanta gyakran tartalmaz formaldehidet.
Az alapozásra, bútorok díszítésére használt furnér, illetve a bel- és kültérben egyaránt használt rétegelt lemezek természetes fából készülnek, ám a rétegeket műgyantával ragasztják össze. A hazánkban igencsak elterjedt, olcsó, fahulladékból készülő natúr faforgácslap hőpréselt lemez, amelyet szintén műgyanta tart össze, ráadásul a durva felszínt műanyag bevonattal vagy furnérral borítják.
Faipari hulladék, valamint erdei faanyag rostosításával és ragasztásával készül a sima és hajlítható farostlemez. Ez nem bírja a nedvességet, általában szekrényhátfalként, fiókfenéklapként használják. Az MDF-lapnak a közepes sűrűségű farostlemezt hívjuk. Különböző faipari hulladékokból és zöldaprítékból készül, amelyhez nyolc-tizenkét százaléknyi műgyantát adnak, és hőpréseléssel alakítják a kívánt formájúvá. Az MDF-lap szilárd, jól megmunkálható, lakkozható és festhető is. A lapokból irodabútor, konyhabútor, asztallapok, szekrények, polcok és padok készülnek. A HDF az MDF lap erősebb változata.” – olvasható a tudatosvasarlo.hu oldalon.
Ezek az anyagok pedig, mint fentebb már utaltam rá, csak addig őrzik meg szilárdságukat, tartósságukat, amíg nem érintkeznek tartósan vízzel. Mint fentebb kiderült, a káros formaldehidek és egyéb anyagok még száraz környezetben, a mindennapos használat során is folyamatosan párolognak ezekből a fautánzatokból, nem hogy ha még vizzel is érintkeznek.
Erre persze mindig az a válasz, hogy majd kibélelem fóliával és akkor nem éri víz, meg hogy majd alá is teszek fóliát, és akkor sem éri víz. Persze ez abszolút nem jó megoldás. Először is azért, mert a víz mindig megtalálja az útját a legkisebb résen át is. Másrészt teljesen nem burkoljuk körbe vízhatlanul, és amikor esik az eső, úgyis éri a csapadék, és a kioldott károsanyagok mindenképpen bekerülnek ezáltal a talajba. Ezért akárki akármit is mond...
Soha ne készítsünk ilyen anyagokból magaságyást!
Így is éppen elég mérgező anyag jut a természetbe, ne fokozzuk még ezt mi magunk is. És bár az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2004-ben szabványt vezetett be a falemezek formaldehid tartalmára, ettől még ott vannak, és hiába van belőlük kevesebb, így is éppen elég károsak, főleg, ha olyasmit akarunk termeszteni a belőle készült magaságyásban, amit még meg is fogunk enni.
De akkor mit használjak helyette?
Bármilyen természetes anyagot, vagy akár betont is használhatunk. Remek választások a megmaradt építési (kezeletlen) faanyagok, raklapok, téglák, zsalukövek (zsalukőből az én kertem is készült már magaságyás: első, második, és harmadik rész), stb. Bármi, amiből nem oldódnak ki káros anyagok.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése