A jelen poszt alanyát képező cowboy töklámpás még 2018 októberében készült. A fiam akkor volt öt éves, és mivel nagyon menőnek számított az oviban a tökfaragás, addig nyúzott, nyüstölt, unszolt, kérlelt, míg végül beadtamm a derekam, és hagytam magam rávenni egy tökfaragásra. A dolog nagyon izgalmasnak ígérkezett mindkettőnk számára, ugyanis mivel az én családomban nem volt divat a tökfaragás, így ez egészen idáig kimaradt az életemből. Így esett meg, hogy bár a fiam és én közöttem több, mint három X van, ez lett mindkettőnk életének első tökfaragása, ami igazán jó kis muri lett a végére. Az egész azzal kezdődött, hogy elmentünk a züldségeshez a fiammal, és azt mondtam neki, válassz magadnak egy tököt, ami tetszik. Ő kiválasztotta, én meg hazacipeltem. Fura, hogy mire hazaértünk, mégis ő volt a fáradtabb. :-)

Miután hazaértünk, szabálytalan alakban megskalpoltam a tököt egy éles tapétavágó késsel. Itt jegyezném meg, hogy a tökfaragás kicsi gyerekeknek kizárólag nézni ajánlott, éles eszközöket nem adunk gyerekek kezébe. Még nekem is vigyázni kellett, mert a tök héja kemény. Nehezen indul meg benne a kés, de ha megindult, képes nagyon megszaladni. Szóval érdemes vigyázni. Na de kanyarodjunk vissza. Azért jó szabálytalan alakban skalpolni a tököt, mert úgy könnyebb visszahelyezni majd a kivágott darabkát a tisztítás után. A vágást döntött szögben tartott késsel végezzük, hogy a kiemelt, majd visszahelyezett darab ne tudjon beleesni.

Minek után ezzel is megvoltam, jött a tökfilkó kibelezése, azaz a tök belsejének tisztítása. Ezt rábízhatjuk a gyerkőcre is. Adhatunk a kezébe kanalat, vagy akár puszta kézzel is kiszedheti a nagyját, de miután a magos puha középső részt kiszedte, a keményebb hús kivájása ismét felnőttet kíván. Na meg persze a gyereket ne felejtsük el tetőtől talpig megmosni, és átöltöztetni, mert úgy fog kinézni kb, mint akinek felrobbant egy tök a kezében. Legalábbis az én fiam így nézett ki. :-) Amikor tiszta volt tök és gyerek egyaránt, elővettem legszebb fantáziám és legjobb kézügyességem, és megrajzoltam a tök arcát. Ezeknek a világító töklámpásoknak van egy olyan fura tulajdonságuk, hogy világosban kedves és barátságos arcuk van, de amikor besötétedik, és bele kerül a mécses, akkor ijesztőek lesznek, és akár még egy felnőttre is rá tudják hozni a frászt. Ezért igyekeztem olyan arcot rajzolni, amiről azt gondoltam, akkor is kedves marad, amikor belekreül a félelmetes mécses. :-)

A rajzolás után jött a kivágás. Ehhez a fentebb már említett éles tapétavágó kést vettem elő megint. Ovatosan, lassan haladtam, hogy el ne vágjam a kezem. Mikor kész lett, a fiam nagyon ujjongott örömében. Visszatettük a skalpját, majd kapott egy kalapot, amitől igazán cowboyos lett a fizimiskája. Szerintem - és a fiam szerint is - kedves és aranyos lett. Annyira, hogy még esteledés után, mikor belekerült a mécses sem kapott tőle senki sikitó frászt.

Mivel viszonylag meleg októberünk volt, nem tartott sokáig, egy hét után már elég meggyötört volt szegény, és újabb pár nap múlva már el is kezdett belül penészedni. De addig nagyon jó muri volt. A gyermekbarátság és a biztonság jegyében nem igazi mécses került bele, hanem a fillérekért beszerezhető gombelemmel működő led mécses. Tökfilkó a bejárati ajtó előtt lakott, és minden nap, mikor hazajött a fiam az óvodából, ő maga kapcsolhatta be a mécest a tökben, majd reggel szintén ő volt, aki lekapcsolta. Vagy mi Anyával, ha ő elfelejtette.

Szóval a tökfaragás jó buli, de azért időigényes, és figyelni kell mind magunkra, mind pedig a gyerekre, mert veszélyes eszközökkel dolgozunk. De szerintünk megéri. Kellemes tökfaragást mindenkinek. :-)

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb posztjainkról, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeinket és a fontos értesítésket fogod megkapni.