Kreatív Kertész

Sokan szeretik a naspolyát és szintén sokan a berkenye féléket. Most egy viszonylag régi nemesítői munka eredményét szeretném nektek bemutatni, amely mégis méltánytalanul ismeretlen és elhanyagolt. Jelen cikkem célja, hogy megismertessem a Sorbomespilus „Desertnaja” fajtát, ami az egyik legizgalmasabb hibrid a gyűjteményemben. Honnan származik? Egy kis genetikai nyomozás Ez a növény igazi botanikai különlegesség, és a nemesítője nem más, mint a híres orosz nemesítő, Ivan Vlagyimirovics Micsurin. A „Desertnaja” egy úgynevezett intergenetikus, azaz nemzetségek közötti hibrid. A genetikai képlete rendkívül izgalmas: a „ Likjornaja ” berkenye (ami maga is egy hibrid: madárberkenye × fekete berkenye ) és a naspolya (Mespilus germanica) keresztezéséből született. Ezért is írtam a címben, hogy a berkenye, ami félig naspolya . Ez a háromszoros vérvonal határozza meg a tulajdonságait: A madárberkenyétől az ellenállóságot, A fekete berkenyétől (arónia) a beltartalmi értéke...

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a mézalmácskákról írt cikkem . Az a...

Amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk távoli tájakról származó „superfoodokat” keresni, miközben a megoldás sokszor a saját kertünkben, vagy a helyi kistermelők asztalán hever. A bogyós gyümölcsök – a málna, a szamóca, a szeder, az áfonya, a ribizli és a köszméte – nem csupán a nyári szezon desszertjei, hanem a természet legkoncentráltabb egészségvédő gyümölcsei. De vajon miért tartják a tudósok ezeket a bogyósokat a hosszú élet egyik zálogának, és miért nem mindegy, hogy honnan szerezzük be őket? A frissesség mítosza és a valóság: miért üresedik ki a bolti gyümölcs? Sokan abban a hitben élnek, hogy ha a boltban megveszik a szépen csomagolt, import áfonyát vagy málnát, ugyanazt az egészségügyi előnyt kapják, mintha a bokorról szednék. Sajnos ez szakmailag távol áll az igazságtól. A gyümölcsök beltartalmi értéke, különösen a vitaminok és az illékony antioxidánsok mennyisége, a szüret pillanatában van a csúcson. Onnantól kezdve, hogy a termést ...

Az egres (Ribes uva-crispa) az egyik legkedveltebb bogyós gyümölcsünk, ám szaporítása némileg nagyobb odafigyelést igényel, mint például a fekete ribizlié . Míg a ribizli szinte bármilyen földbe dugott vesszőről meggyökeresedik, az egresnél a fiziológiai sajátosságok miatt pontosabb időzítésre és specifikusabb módszerekre van szükség. Az alábbiakban a négy leghatékonyabb vegetatív szaporítási módot vesszük sorra. Fás dugványozás – a türelem játéka Bár ez a legegyszerűbb módszer, az egres esetében a gyökeresedési arány gyakran csak 40-60%-os. A siker titka az időzítésben és a hormonháztartásban rejlik. Mikor végezzük? A legalkalmasabb időszak az ősz vége, október vége és november közepe között, mielőtt a talaj megfagyna, de a növény már mélynyugalmi állapotba került. Hogyan csináljuk? Válasszunk egészséges, egyéves, ceruza vastagságú vesszőket. Vágjunk belőlük 20-25 cm-es darabokat. Az alsó vágás közvetlenül egy rügy alatt legyen, a felső pedig fél centivel a legfelső r...

Amikor egzotikus növényekről beszélünk, a legtöbbünknek a citrusok, a füge vagy a gránátalma jut eszébe. De van egy növény, amelynek a neve sokaknak ismerősen csenghet az étlapokról vagy a különleges szószok összetevői közül, mégis kevesen gondolnak rá úgy, mint szobanövényre. Ez a tamarindusz, avagy a tamarind (Tamarindus indica) . Bár a kertészetekben nem forgalmazzák ezt a fantasztikus növényt, a különlegesságekért rajongó kertészként nem mehetek el szó nélkül mellette. Ez a növény ugyanis egy igazi kihívás, egy botanikai csoda, amely megérdemli a figyelmet – még akkor is, ha itthoni körülmények között elsősorban dísznövényként tekinthetünk rá. A baloldali bonsai forrása: Facebook . Jobb oldai kép: saját növényem Ebben a cikkemben mindent elmesélek róla: honnan jött, mit szeret, és hogyan tudod életben tartani a hazai klimatikus viszonyk között. Egy kis etimológia és származástörténet A tamarindusz története éppolyan kalandos, mint az íze. Bár a tudományos neve (indica) Ind...

„Minden nap egy alma, az orvost távol tartja” – így hangzik a régi angolszász mondás, amit mi is jól ismerünk. Gyerekkorunkban belénk nevelték, hogy a gyümölcs az egészség szimbóluma, a vitaminok tárháza, a természet ajándéka. De vajon 2026-ban, a modern nagyüzemi mezőgazdaság korában is igaz ez az állítás? Vagy a szép, fényes, hibátlan gyümölcsökkel valami mást is hazaviszünk a szupermarketből, amire nem számítottunk? Egy friss, átfogó európai tanulmány eredményei most alapjaiban rengetik meg a bolti gyümölcsökbe vetett bizalmat. Az adatok sokkolóak, és sajnos Magyarország sem kivétel. Kertészként és termelőként kötelességemnek érzem, hogy beszéljünk a számok mögött rejlő valóságról, a „koktélhatásról”, és arról, hogy miért nem mindegy, honnan származik az a gyümölcs, amit a gyerekünk kezébe adunk. A láthatatlan koktél a héj alatt Nemrégiben látott napvilágot a Pesticide Action Network (PAN) Europe legújabb jelentése , amely az európai boltok polcain található alm...

Bár a kivi telepítésének gondolatával már régóta játszottam, a fajtaválasztást nem akartam elkapkodni. A célom nem csupán a gyümölcstermesztés volt, hanem egy olyan növénytársítás létrehozása, amely díszértékével és botanikai különlegességével is emeli a kert színvonalát. A választásom végül a mandzsu kivire (Actinidia kolomikta) esett, azon belül is egy tudatosan összeállított párosra: a termő 'Dr. Szymanowski' fajtára és pollenadójára, az 'Adam'-ra. Most, hogy a tövek a helyükre kerültek, szeretném szakmai szempontból is bemutatni, miért tartom ezt a kombinációt a hazai kiskertek egyik legjobb választásának. Botanikai háttér és nemesítéstörténet A mandzsu kivi (Actinidia kolomikta) a kivi nemzetség legfagytűrőbb tagja, amely eredeti élőhelyén, Kelet-Szibériában, Koreában és Japánban akár a -35°C-os hideget is tolerálja. Ellentétben a közismert, szőrös Actinidia deliciosa-val, ennek a fajnak a termései kopaszok, héjastól fogyaszthatók, és jóval kisebbek. ...

Európa gyümölcsosztályán, Lengyelországban csendes, de drasztikus forradalom zajlik. A világpiacot évtizedekig uraló, állami kézben lévő fajtákat lassan, de biztosan felváltják a magánnemesítők innovációi. De hogyan lett a kényszerből erény, és kik azok a „nagy koponyák”, akik a laboratóriumok mélyén eldöntik, milyen íze lesz a jövő málnájának vagy mézbogyójának? Átfogó körkép a lengyel nemesítésről, a legendás Dr. Jan Danektől a modern Dr. Berry koncepcióig. A lengyel agrárium sikerének titka nem csupán a termőterületek nagyságában rejlik, hanem abban a szellemi tőkében, amelyet az évtizedek során felhalmoztak. A szektor központja hagyományosan a Kertészeti Intézet (Instytut Ogrodnictwa – InHort) , és annak brzeznai kísérleti állomása volt. Ez a Kárpátok lábánál fekvő kutatóbázis a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés „Szilícium-völgye”, ahonnan olyan fajták indultak hódító útjukra, amelyek alapjaiban változtatták meg az európai termesztéstechnológiát. A „nagy öregek”: ...