Kreatív Kertész

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a méza...

Mindig is vágytam arra, hogy a reggeli müzlimbe saját szüretelésű kivit tegyek, de az eddigi tapasztalataim finoman szólva is elvették a kedvem. Korábban ugyanis már futottam egy (vagy inkább több) kört a klasszikus, nagy gyümölcsű fajtákkal – a híres Hayward és Tomuri párossal –, de az a kaland csúfos kudarccal végződött. Öt éven keresztül csak kínlódtak a kertben: a tavaszi fagyok rendszeresen elvitték a zsenge hajtásokat, és szinte állandóan pótolni kellett valamelyiket, mert hol a termő, hol a porzós tő fagyott ki vagy adta fel a harcot. Végül beláttam, hogy a mi alföldi kertünkben ezek a fajták nem érzik jól magukat, és elengedtem őket. De a kivi iránti vágy nem múlt el, ezért új utakat kerestem: így fordultam a sokkal strapabíróbb, fagytűrőbb mini kivik felé. A keresgélés közben pedig szembejött velem a tökéletes megoldás, ami mintha pont a csalódásaim orvoslására lett volna kitalálva: az Issai mini kivi (Actinidia arguta) . Nem volt kérdés, hogy ezzel teszek egy újabb próbát ...

2026 januárjának elején olyasmi történt, amire a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon élők már hosszú évek óta hiába vártak: érdemi, összefüggő és vastag hótakaró borította be a tájat. Bár a hókotrók küzdelme és a közlekedési nehézségek a híradások állandó szereplői, a felszín alatt – a szó szoros és átvitt értelmében is – egy sokkal fontosabb folyamat zajlik. Ez a hótömeg ugyanis nem csupán széppé teszi a téli tájat, hanem valódi kincs az Alföld kiszáradó talajai és szomjazó ökoszisztémája számára. 2018 óta nem láttunk ekkora kiterjedésű és víztartalmú havazást az Alföldön, amelynek hidrológiai és mezőgazdasági jelentősége felbecsülhetetlen. De miért ér többet a hó a téli esőnél, és hogyan védi meg kertjeinket, földjeinket a láthatatlan ellenségtől, a fagyos széltől? Ebben a cikkben erről fogok írni. A 2018-óta tartó téli cspadékböjt vége Az elmúlt közel egy évtizedben a telek karaktere drasztikusan megváltozott a Kárpát-medencében. A tartós, kemény fagyok és a hetekig...

A Maryna szeder (Rubus fruticosus) egy igazi nemesítési mérföldkő, egy viszonylag új, lengyel fajta, amely a híres Niwa (Niwa Hodowla Roślin Jagodowych) nemesítő műhelyéből, Dr. Agnieszka Orzeł keze alól került ki. Ez a fajta azért különleges, mert a világon az elsők között kombinálja a tüskementességet a folytontermő (sarjon termő) tulajdonsággal. Szakmai körökben igazi áttörésként emlegetik, hiszen megoldást kínál a szedertermesztők egyik legnagyobb félelmére: a téli elfagyásra. Mivel a Maryna képes az az évi, friss hajtásokon is termést hozni, a legzordabb telek sem vehetik el tőlünk a szüret örömét. Tüskementes Kétszer termő Bőtermű Ellenálló Mivel egyéb bogyósok tekintetében már nagyon jó tapasztalataink voltak ezzel a nemesítőtvel kapcsolatban, régóta figyelem szakmai munkásságukat. Amikor megláttam, hogy elérhetővé vált a Maryna tüskementes és ráadásul kétsze...

A Balsgard Martin fekete ribizli (Ribes nigrum) a svéd bogyósgyümölcs-nemesítés egyik kiváló referenciája, amely a méltán híres Balsgård-i kutatóintézetből származik. Mivel itthon még kevésbé ismert és elterjedt fajtáról van szó, külön büszkeséggel tölt el, hogy sikerült beszereznem, és immár a farmosi egres- és ribizli fajtagyűjteményem sorait gazdagítja ez az északi különlegesség is. Balsgard Martin fekete ribizli bemutatása A Balsgard Martin egy kifejezetten erős növekedési erélyű, középkorai érésű fajta, amelynek habitusa azonban eltér a megszokottól: ágrendszere mereven felfelé törő, nem hajlik szét, így a bokor sokkal kompaktabb és könnyebben kezelhető. Fürtjei feltűnően hosszúak, melyeken nagyméretű, feszes héjú, fényes fekete bogyók sorakoznak. Ízvilága a klasszikus fekete ribizlit idézi: intenzív aromájú, fűszeres, savas-édes gyümölcs, amely friss nassolásra és szörpnek feldolgozva is elsőrangú. Északi származása miatt a téli fagyok meg sem kottyannak neki, és a késő tav...

A Delniwa málna (Rubus idaeus) egy lengyel málna nemesítési program kiemelkedő eredménye, melyet szintén a Niwa Hodowla Roślin Jagodowych cég hozott létre (Dr. Agnieszka Orzeł munkája) . Viszonylag új fajtáról van szó, amely a méltán híres „Polka” javított változataként robbant be a piacra, így még nem mindenhol beszerezhető. Nálunk a családban mindenki rajongásig imádja a málnát, ezért jó sokat ültettünk belőle a kertbe, de régebben még igen nagy fajtaszegénységgel, mert jobbára csak a Himbo Top fajta volt a kertünkben. Abból azonban jó sok. Elhatároztuk tehát, hogy bővíteni fogjuk a málna választékunkat, és ennek jegyében szereztünk több új málnafajtát is. Nagyon megörültem, amikor rátaláltam a Delniwa folytontermő málnára, és mivel csak jókat olvastam róla (hogy édesebb és ellenállóbb, mint az elődjei), megvásároltam, hogy ezentúl ilyen is legyen a kertünkben. 😁 Hozzáteszem, hogy a nemesítővel szembeni elégedettségem is hozzátett ahhoz,...

Az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) a hangafélék (Ericaceae) családjába sorolt áfonya (Vaccinium) nemzetség egyik faja. Bogyótermését gyümölcsként, fűszerként és gyógynövényként is fogyasztják. Származását tekintve Észak-Amerika keleti részén, az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen honos, Magyarországon az 1990-es évekig ismeretlen volt, tehát ez nálunk egy viszonylag új növény. Kb. 10–15 cm magas törpecserje. Sárgán foltos rubinpiros gyümölcse a vörös áfonyánál nagyobb, gyümölcshúsa világosabb, és a bogyók belseje általában üreges. A levelek elliptikusak, nagyjából 8-10 milliméter hosszúak, élük visszahajló, színük fényes zöld. A virágok a kúszó hajtások csúcsán erednek, a kocsányok 2-4 centiméter hosszúak, enyhén pelyhesek, hosszuk felénél általában két apró levélcsökevényt viselnek. A fehér színű párta négy cimpájú, a cimpák hátrahajlók, 5-6 milliméter hosszúak. A virágzás általában április-május környékén történik, és a bogyók nagyjából október-november környéké...

Az elmúlt évek enyhe telei sok hobbikertészt elringattak azzal az illúzióval, hogy mediterrán származású vagy egzotikus növényeink – legyen szó fügéről, gránátalmáról, datolyaszilváról, kerti leanderről vagy fiatal gyümölcsfákról – immár teljesen honosodtak, és nem igényelnek különösebb gondoskodást. Azonban az időjárás-előrejelzések bármikor tartogathatnak komoly figyelmeztetést: a sarkvidéki eredetű hidegbetörések idején a hőmérséklet egyes régiókban a kritikus -15, sőt -20 Celsius-fok közelébe is süllyedhet. Ez az írás abban segít, hogy szakmai alapokon, a fizika törvényszerűségeit figyelembe véve védjük meg kertünk legértékesebb, fagyérzékeny lakóit. Mikor kezdődik a veszélyzóna? A növények fagytűrése fajtától, kortól és állapottól függ. Míg egy őshonos növényeink többsége meg sem érzi a komolyabb fagyokat sem, a trópusi tájakról behozott egzotikus kedvenceinknél különböző határok léteznek: -5 és -10 fok között: ez a kritikus zóna a cserépben kint felejtet...

A ribizli évszázadok óta a házikertek megbecsült gyümölcse, amely nemcsak frissítő ízével, hanem kiemelkedő élettani hatásaival is kivívta magának a helyét. Azonban az elmúlt évtizedekben a hobbikertészek és a mezőgazdasági léptékben termesztők is egyre gyakrabban szembesültek azzal, hogy a nagyszüleinktől örökölt, régi fajták már nem hozzák a várt eredményeket. A lisztharmat korai levélvesztést okoz, a kártevők agresszívebben támadnak, a nyári aszályos időszakok pedig szó szerint megperzselik a bokrokat. Ezen a ponton kap igazán fontos szerepet a tudatos fajtaválasztás és a modern nemesítői munka gyümölcse, amely nem csupán válaszolt ezekre a kihívásokra, hanem egyenesen forradalmasította a ribizlitermesztés fogalmát. Az újabb fajták ugyanis olyan természetes adottságokkal rendelkeznek, amelyek messze túlmutatnak a puszta ellenállóképességen: az íz, a méret és a termésbiztonság tekintetében is új korszakot nyitottak. Talán hazánkban még ez ...