Ugrás a fő tartalomra
Boldog Gyümi Webáruház

Bejegyzések

Kiemelt cikkek

Kiemelt

A természet apró kincsei: miért fogyasszunk minél több bogyós gyümölcsöt?

Amikor az egészséges táplálkozásról beszélünk, gyakran hajlamosak vagyunk távoli tájakról származó „superfoodokat” keresni, miközben a megoldás sokszor a saját kertünkben, vagy a helyi kistermelők asztalán hever. A bogyós gyümölcsök – a málna, a szamóca, a szeder, az áfonya, a ribizli és a köszméte – nem csupán a nyári szezon desszertjei, hanem a természet legkoncentráltabb egészségvédő gyümölcsei. De vajon miért tartják a tudósok ezeket a bogyósokat a hosszú élet egyik zálogának, és miért nem mindegy, hogy honnan szerezzük be őket? A frissesség mítosza és a valóság: miért üresedik ki a bolti gyümölcs? Sokan abban a hitben élnek, hogy ha a boltban megveszik a szépen csomagolt, import áfonyát vagy málnát, ugyanazt az egészségügyi előnyt kapják, mintha a bokorról szednék. Sajnos ez szakmailag távol áll az igazságtól. A gyümölcsök beltartalmi értéke, különösen a vitaminok és az illékony antioxidánsok mennyisége, a szüret pillanatában van a csúcson. Onnantól kezdve, hogy a termést ...

Translate

Legújabb bejegyzések

Kép

Az egres szaporításának módjai, avagy a siker kulcsa

Az egres (Ribes uva-crispa) az egyik legkedveltebb bogyós gyümölcsünk, ám szaporítása némileg nagyobb odafigyelést igényel, mint például a fekete ribizlié . Míg a ribizli szinte bármilyen földbe dugott vesszőről meggyökeresedik, az egresnél a fiziológiai sajátosságok miatt pontosabb időzítésre és specifikusabb módszerekre van szükség. Az alábbiakban a négy leghatékonyabb vegetatív szaporítási módot vesszük sorra. Fás dugványozás – a türelem játéka Bár ez a legegyszerűbb módszer, az egres esetében a gyökeresedési arány gyakran csak 40-60%-os. A siker titka az időzítésben és a hormonháztartásban rejlik. Mikor végezzük? A legalkalmasabb időszak az ősz vége, október vége és november közepe között, mielőtt a talaj megfagyna, de a növény már mélynyugalmi állapotba került. Hogyan csináljuk? Válasszunk egészséges, egyéves, ceruza vastagságú vesszőket. Vágjunk belőlük 20-25 cm-es darabokat. Az alsó vágás közvetlenül egy rügy alatt legyen, a felső pedig fél centivel a legfelső r...
Kép

Tamarindusz (Tamarindus indica): a trópusok aranya a nappaliban

Amikor egzotikus növényekről beszélünk, a legtöbbünknek a citrusok, a füge vagy a gránátalma jut eszébe. De van egy növény, amelynek a neve sokaknak ismerősen csenghet az étlapokról vagy a különleges szószok összetevői közül, mégis kevesen gondolnak rá úgy, mint szobanövényre. Ez a tamarindusz, avagy a tamarind (Tamarindus indica) . Bár a kertészetekben nem forgalmazzák ezt a fantasztikus növényt, a különlegesságekért rajongó kertészként nem mehetek el szó nélkül mellette. Ez a növény ugyanis egy igazi kihívás, egy botanikai csoda, amely megérdemli a figyelmet – még akkor is, ha itthoni körülmények között elsősorban dísznövényként tekinthetünk rá. A baloldali bonsai forrása: Facebook . Jobb oldai kép: saját növényem Ebben a cikkemben mindent elmesélek róla: honnan jött, mit szeret, és hogyan tudod életben tartani a hazai klimatikus viszonyk között. Egy kis etimológia és származástörténet A tamarindusz története éppolyan kalandos, mint az íze. Bár a tudományos neve (indica) Ind...
Kép

Hófehérke mérgezett almája, avagy a saját kertben termelt organikus gyümölcsök előnye

„Minden nap egy alma, az orvost távol tartja” – így hangzik a régi angolszász mondás, amit mi is jól ismerünk. Gyerekkorunkban belénk nevelték, hogy a gyümölcs az egészség szimbóluma, a vitaminok tárháza, a természet ajándéka. De vajon 2026-ban, a modern nagyüzemi mezőgazdaság korában is igaz ez az állítás? Vagy a szép, fényes, hibátlan gyümölcsökkel valami mást is hazaviszünk a szupermarketből, amire nem számítottunk? Egy friss, átfogó európai tanulmány eredményei most alapjaiban rengetik meg a bolti gyümölcsökbe vetett bizalmat. Az adatok sokkolóak, és sajnos Magyarország sem kivétel. Kertészként és termelőként kötelességemnek érzem, hogy beszéljünk a számok mögött rejlő valóságról, a „koktélhatásról”, és arról, hogy miért nem mindegy, honnan származik az a gyümölcs, amit a gyerekünk kezébe adunk. A láthatatlan koktél a héj alatt Nemrégiben látott napvilágot a Pesticide Action Network (PAN) Europe legújabb jelentése , amely az európai boltok polcain található alm...
Kép

Dr. Szymanowski minikivi (Actinidia kolomikta) – fajtabemutató

Bár a kivi telepítésének gondolatával már régóta játszottam, a fajtaválasztást nem akartam elkapkodni. A célom nem csupán a gyümölcstermesztés volt, hanem egy olyan növénytársítás létrehozása, amely díszértékével és botanikai különlegességével is emeli a kert színvonalát. A választásom végül a mandzsu kivire (Actinidia kolomikta) esett, azon belül is egy tudatosan összeállított párosra: a termő 'Dr. Szymanowski' fajtára és pollenadójára, az 'Adam'-ra. Most, hogy a tövek a helyükre kerültek, szeretném szakmai szempontból is bemutatni, miért tartom ezt a kombinációt a hazai kiskertek egyik legjobb választásának. Botanikai háttér és nemesítéstörténet A mandzsu kivi (Actinidia kolomikta) a kivi nemzetség legfagytűrőbb tagja, amely eredeti élőhelyén, Kelet-Szibériában, Koreában és Japánban akár a -35°C-os hideget is tolerálja. Ellentétben a közismert, szőrös Actinidia deliciosa-val, ennek a fajnak a termései kopaszok, héjastól fogyaszthatók, és jóval kisebbek. ...
Kép

Akik a jövő ízeit formálják: a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés modernizációja

Európa gyümölcsosztályán, Lengyelországban csendes, de drasztikus forradalom zajlik. A világpiacot évtizedekig uraló, állami kézben lévő fajtákat lassan, de biztosan felváltják a magánnemesítők innovációi. De hogyan lett a kényszerből erény, és kik azok a „nagy koponyák”, akik a laboratóriumok mélyén eldöntik, milyen íze lesz a jövő málnájának vagy mézbogyójának? Átfogó körkép a lengyel nemesítésről, a legendás Dr. Jan Danektől a modern Dr. Berry koncepcióig. A lengyel agrárium sikerének titka nem csupán a termőterületek nagyságában rejlik, hanem abban a szellemi tőkében, amelyet az évtizedek során felhalmoztak. A szektor központja hagyományosan a Kertészeti Intézet (Instytut Ogrodnictwa – InHort) , és annak brzeznai kísérleti állomása volt. Ez a Kárpátok lábánál fekvő kutatóbázis a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés „Szilícium-völgye”, ahonnan olyan fajták indultak hódító útjukra, amelyek alapjaiban változtatták meg az európai termesztéstechnológiát. A „nagy öregek”: ...
Kép

Juhas szeder (Rubus fruticosus) – kétszer termő, mézédes fajta

A Juhas szeder (Rubus fruticosus) a lengyel bogyósgyümölcs-nemesítés legújabb hullámának egyik legígéretesebb képviselője, amely szintén a híres Niwa (Niwa Hodowla Roślin Jagodowych) műhelyéből, Dr. Agnieszka Orzeł keze alól került ki. Mondhatni, ő a korábban bemutatott 'Maryna' kistestvére, de a szó legnemesebb értelmében: ugyanazt a forradalmi újítást hozza (tüskementes és folytontermő) , de még koncentráltabb édességgel fűszerezve. Tüskementes Kétszer termő Bőtermű Ellenálló Mivel egyéb bogyósok tekintetében már nagyon jó tapasztalataink voltak ezzel a nemesítővel kapcsolatban, régóta figyelem szakmai munkásságukat. Amikor megláttam, hogy elérhetővé vált a Juhas tüskementes és ráadásul kétszer is termő szeder, nem volt kérdés, hogy a saját kertünkben is helyet kapjon. A hagyományos szedrekkel sokszor meggyűlt a bajunk, mert a nyári aszályokat nehezen vise...
Kép

Sleyt mézalmácska (Amelanchier alnifolia) – fajtabemutató

A mézalmácska (így is nevezik még: kanadai áfonya, saskatoon bogyó, fanyarka) méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben, és nekem egyik fontos célkitűzésem, hogy egy kicsit nagyobb reflektorfényt kapjon. Ehhez pedig beszélni kell róla, mert a mézalmácska egy fantasztikus gyümölcstermő, amely annyira igénytelen, hogy bárkinek a kertjében képes megteremni nagyjából nulla gondozással. Eközben apró liláskék bogyói – amelyek valójában aprócska almák igazából – kimondottan finomak, és nem csak külső megjelenésükben hajaznak az áfonyára (ezért is nevezik kanadai áfonyának is) , hanem ízükben, és beltartalmi értékeikben is. Rossz hírét a nem nemesített alapfajtának köszönheti, mert azok bogyóinak íze nem annyira intenzív, mint a nemesített fajtáké, de itt és most nem megyek bele hosszan a mézalmácska fajok (Amelanchier ssp.)  általános leírásába, mert az nagyjából mindegyik esetében ugyanaz. Akit érdekel, olvassa el a méza...
Kép

Issai minikivi (Actinidia arguta x polygama), az öntermő kivik szent grálja

Mindig is vágytam arra, hogy a reggeli müzlimbe saját szüretelésű kivit tegyek, de az eddigi tapasztalataim finoman szólva is elvették a kedvem. Korábban ugyanis már futottam egy (vagy inkább több) kört a klasszikus, nagy gyümölcsű fajtákkal – a híres Hayward és Tomuri párossal –, de az a kaland csúfos kudarccal végződött. Öt éven keresztül csak kínlódtak a kertben: a tavaszi fagyok rendszeresen elvitték a zsenge hajtásokat, és szinte állandóan pótolni kellett valamelyiket, mert hol a termő, hol a porzós tő fagyott ki vagy adta fel a harcot. Végül beláttam, hogy a mi alföldi kertünkben ezek a fajták nem érzik jól magukat, és elengedtem őket. De a kivi iránti vágy nem múlt el, ezért új utakat kerestem: így fordultam a sokkal strapabíróbb, fagytűrőbb minikivik felé. A keresgélés közben pedig szembejött velem a tökéletes megoldás, ami mintha pont a csalódásaim orvoslására lett volna kitalálva: az Issai minikivi (Actinidia arguta) . Nem volt kérdés, hogy ezzel teszek egy újabb próbát a ...

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- www.kreativkertesz.hu